2012. aug. 11. szombat

Diego Reyes és Hiram Mier sétál a fejüket a földbe fúró brazil játékosok között. Az olimpiák történetében először Mexikó válogatottja nyerte a férfiak focitornáját. (A nőkét szokás szerint az Egyesült Államok.) A szuperfavorit brazil gárdának 1984 és 1988 után újfent nem jött össze az aranyérem, ami könnyen a szövetségi kapitány Mano Menezes fejébe kerülhet.

Ezzel szemben a mexikói tréner, Luis Fernando Tena két éves csapatépítő munkája beérett, igaz soha ilyen védekező összeállításban nem küldte pályára fiait. Giovani dos Santos Japán elleni lecseréléséről utólag kiderült, hogy sérülés miatt, kényszerűségből került rá sor. A kezdőcsapatra vonatkozó prognózisokban a nemzetközi sajtó vagy Raúl Jiménezt vagy Miguel Ángel Poncét tippelte helyettesének, ezzel szemben Flaco reaktiválta a mérkőzések óta csereként bevetett Héctor Herrerát, így gyakorlatilag három védekező középpályás várta a brazil rohamokat.

A Japán elleni elődöntőről szóló beszámolómban már polemizáltam arról, hogy a mexikói gárda sikere részben az ellenfelek védőinek rutintalanságában keresendő. Akkor arra tippeltem, hogy a két túlkorossal,  Thiago Silvával és Marceloval felálló selecao nehezebb ellenfél lesz. Nem számoltam viszont a Manchester United 22 éves jobbhátvédjével, Rafaellel, aki mindjárt az első mexikói akció során megzavarodott Marco Fabián jelenlététől és eladta a labdát. Ha nem is az elődöntőbeli bombával, de a jobb alsó sarokba menő hajszálpontos lövéssel Oribe Peralta bosszulta meg a fiatal hátvéd hibáját. (Ha a szívemre teszem a kezem, meg kell állapítanom, hogy azért hasonlóra az aztékok is képesek, igaz az "ajándékozzuk meg az ellenfelet góllal az első percben" szituációt Herrera már az utolsó, szintén Japán elleni felkészülési meccsen letudta.)

Innentől kezdve a brazilok csak futottak az eredmény után. Nem is keveset és gyakorlatilag szinte végig náluk volt a labda. (A labdatartási arány a meccs végén 60:40 százalék volt a javukra.) A Tri Olímpiconak nagyon jól jött a plusz egy védő! Volt szituáció, amikor szinte a teljes mexikói gárda a saját tizenhatosán belül tartózkodott. Távoli lövéssel pedig az olimpián a legjobb formáját mutató Jesús Corona ellen nem nagyon volt érdemes próbálkozni az elmúlt két hétben.

A második félidőben többször is növelhette volna az előnyét a Tri. Fabián a végére mindent bedobott, hogy valami emlékezetessel zárja a tornát, amit lássuk be Peralta "ellopott" tőle. Az előzményekhez tudni kell, hogy ők ketten az olimpia előtt szinte nem is játszottak együtt. Tavaly nyáron, a Copa América időszakában Peralta leginkább csere volt, míg Fabián mindaddig stabil kezdőember, amíg egy ecuadori szállodában prostituáltakkal töltött éjszaka után hét társával együtt ki nem játszotta magát a keretből. A "bűnösök" hat hónapos eltiltása alatt Peralta gólkirály lett a Pánamerikai Játékokon, ahol szintén mint túlkoros szerepelt. Tavaszra viszont Fabián visszatért és előbb a CONCACAF-zóna selejtezőin lett társgólkirály, majd a touloni ifjúsági tornán vitte gyakorlatilag egyedül a hátán a csapatot.

Fabiánnak az olimpián szinte semmi nem jött össze. Igaz az elődöntőben fejjel ő egyenlített, de briliáns technikáját és lövőkészségét nem tudta kamatoztatni. A döntő második félidejében úgy nézett ki, hogy a 67. percben egy kiugrás után talán sikerül, de a brazil hálóőr, Gabriel mellett eljátszott labdát ollózó mozdulattal végül csak a felső lécre tudta juttatni. Három perc múlva, szintén jobb oldali akció végén Peralta a hálóba talált. Igaz, abban a pillanatban, amikor Herrera lábát elhagyta a labda a Santos Laguna csatára lesen volt, így maradt az 1-0-ás vezetés.

Újabb két perc elteltével Fabián került helyzetbe. A japánok elleni góljához hasonlóan jobb oldali szöglet után fejelhetett az ötösről, de ez most fölé ment. A 75. percen már ő ívelt be egy szabadrúgást, szintén jobbról. Korábban ezeket a pontrúgásokat dos Santos végezte, mivel ő nem lehetett a pályán, így maradt most Fabiánra. Gyakorlatilag üresbe, a tizenegyespont tájékára tekerte be a bőrt, hogy az a több méterről nekifutó és üresben felemelkedő Peralta fejéről a hálóba vágódjon. 2-0.

Volt már ilyen a tornán, és erről az Index sem felejtett el megemlékezni élő tudósításában: Szenegál hét perc alatt hozta ikszre a rendes játékidőt a negyeddöntőben a Tri ellen. A braziloknak elég lett volna a játékvezető általi hosszabbítás négy perce. A 90. percben Neymar maradt le Leandro Damiao beadásáról, majd a csereként beállt Hulk a jobb oldalon kiugorva már eredményes volt. 2-1, és még nem volt vége. Fabián robogott el a jobbszélen, de az oldalhálóba lőtt. A 94. percben viszont majdnem visszajött a Szenegál elleni rémálom. Oscar az ötösön belülről teljesen tisztán fejelhetett a mexikói kapura. Ha bemegy, hosszabbítás. Nem ment be, így nemcsak a brazil tízes, de a csapattársai is a földre rogyhattak. A kirúgás pillanatában Mark Clattenburg lefújta a találkozót és a mexikói labdarúgó válogatott megszerezte a közép-amerikai ország első és egyetlen londoni aranyát. (Emellett három ezüst- és három bronzérem került még mexikói versenyzők nyakába, így Grúziával megosztva az éremtábla 39. helyén végeztek.)

Brazília - Mexikó 1-2 (0-1) Olimpiai döntő mérkőzés.

2012. augusztus 11., 15:00 BST. London, Wembley Stadium.

Vezette: Mark Clattenburg (GBR). Asszisztensek: Stephen Child (GBR), Simon Beck (GBR). Negyedik játékvezető: Bakary Gassama (GAM).

Brazília: 1 Gabriel - 2 Rafael (7 Lucas 85'), 3 Thiago Silva (csk), 4 Juan Jesus, 6 Marcelo - 10 Oscar, 8 Romulo, 5 Sandro (17 Alexandre Pato 71'), 15 Alex Sandro (12 Hulk 32') - 9 Leandro Damiao, 11 Neymar. Sz.k.: Mano Menezes.

Mexikó: 1 José Corona (csk) - 2 Israel Jiménez (15 Néstor Vidrio 81'), 4 Hiram Mier, 13 Diego Reyes, 5 Dárvin Chávez - 6 Héctor Herrera, 14 Jorge Enríquez, 3 Carlos Salcido, 11 Javier Aquino (16 Miguel Ponce 57') - 8 Marco Fabián  - 9 Oribe Peralta (12 Raul Jiménez 86'). Sz.k.: Luis Fernando Tena.

Gólszerző: 0-1 Peralta (1'), 0-2 Peralta (75'), 1-2 Hulk (90+1').

Sárga lap: Marcelo (42'), Reyes (46'), I. Jiménez (58'), Vidrio (89'), Leandro Damiao (90+1').

Tovább folytatva a kétségbeesett harcot a NOB szerzői jogvédőivel, íme két kalózvideó a döntőről. Az első a You- a második a Rutube-ról. Valamiért az aza érzésem, hogy utóbbinak jobbak az esélyei a túlélésért folytatott küzdelemben.

Még péntek este a harmadik helyért zajló csatát Dél-Korea nyerte 2-0-ra Japán ellen. A torna gólkirálya a brazil Leandro Damiao lett hat góllal, megelőzve a szenegáli Moussa Konatét, aki épp a Mexikó elleni negyeddöntőben lőtte az ötödiket, és többre már nem volt esélye. Döntőbeli két találatával végül néggyel zárt Oribe Peralta és a harmadik helyre jött fel. A háromgólosok között a kevesebb mérkőzésszám döntött. Így megosztott negyedik lett a hondursai Jerry Bengtson és az egyiptomi Mohamed Salah négy-négy meccsel. Mivel a sérülése miatt a finálét kihagyta, így az öt meccses Giovani dos Santos hatodikként végzett. A maximális (hat) mérkőzésszámmal elért három gól a megosztott hetedik helyet eredményezte a brazil Neymar és a japán Yuki Otsu számára.

A mexikói válogatott olimpia szereplését mutatja be az alábbi táblázat.