Ej, ha a valódi El Tri itt lehetne! - sóhajtanak fel a mexikói focidrukkerek a Copa América első két napjának mérkőzéseit és a négy évvel ezelőtti döntő két résztvevőjének szenvedését látva. Argentína és Brazília is pontot hullajtott az első körben, így a 2007-es venezuelai torna harmadik helyezettjének az esélyei jelentősen megnőhettek volna. Ha ott lehetnének. De a CONCACAF tavaly márciusi döntése értelmében Mexikó csak az (öt túlkorossal kiegészült) U22, tulajdonképpeni olimpiai válogatottját delegálhatta a társszövetség rendezvényére. Még ezzel sem lenne baj, ha a júniusi botrányok miatt nem kellett volna teljesen felforgatni a keretet. Lássuk, hát szép sorjában, hogyan alakult ki a jelenlegi helyzet.
Kilencvenöt éve, 1916. júliusában négy csapat (Argentína, Brazília, Chile és Uruguay) részvételével került sor a világ legöregebb kontinenstornájának első versenysorozatára. A rendezvény ideje alatt, július 16-án alakult meg a Dél-amerikai Labdarúgó-szövetség, mely nevének rövidítését elég érdekes módon a spanyol nyelvű elnevezés elejéből, közepéből és végéből alakította ki (Confederación Sudamericana de Fútbol), így lett CONMEBOL
A földrajzi fekvés nem feltétlenül alapozza meg a CONMEBOL tagságot, hiszen az amerikai kontinens déli részén fekvő államok közül Guyana, Suriname és Francia Guyana is a Karibi Labdarúgó-unió (CFU) és ezáltal a CONCACAF tagja. (Utóbbi egyébként nem is FIFA tag, lévén Franciaország tengerentúli megyéje!) A CONMEBOL tagok száma így tíz maradt. 1975 és 1991 között három különböző koncepció alapján mindössze hat tornát rendeztek a tíz tagszövetség részvételével.
Ezek közül a legérdekesebb talán a legutolsó argentin rendezésű torna, az 1987-es volt, amelyet Uruguay úgy nyert meg két 1-0-ás győzelemmel, hogy címvédőként csak az elődöntőben csatlakozott a három csoportgyőzteshez. Az utolsó két tízcsapatos tornán a két ötös csoportból az első két helyezett egy körmérkőzéses döntő fordulóba került. Az, hogy mindvégig kiélezett küzdelem folyt a továbbjutásért és az aranyéremért csak a szerencsének és a kiegyenlített mezőnynek volt köszönhető.
1993-ra azonban a CONMEBOL váltásra szánta el magát és az amerikai társszövetség két legerősebb alakulatát, Mexikó és az Egyesült Államok csapatait meghívta az ecuadori rendezvényre. A Tri ugyan némi szerencsével és végül ötven százalékos teljesítménnyel, de a második helyen végzett a Batistuta vezette argentinok mögött. Ezt a sikert még egyszer, 2001-ben sikerült megismételni, de a többi sorozatban sem vallottak szégyent a zöldek: a csoportkörből mindig sikerült továbbjutniuk, a két ezüst mellé három bronzot is begyűjtöttek. Luis García (1995 - Batistutával megosztva) és Luis Hernández (1997) személyében két mexikói gólkirálya is volt a tornának. Kétség sem férhet hozzá, hogy helyük van a dél-amerikai versenyzésben. (Sőt, 1998 óta a mexikói klubcsapatok résztvevői a Libertadores Kupa küzdelmeinek is. ) |
A vendégcsapatok szereplése
|
A fix meghívott mexikóiak mellett a másik vendégcsapat kiléte változó. Pedig az USA 1995-ös negyedik helyét követően Honduras 2001-ben a bronzérmet is megszerezte, ezáltal a dobogóra több kontinensen kívüli csapat állhatott, mint CONMEBOL-tag. Igaz, ennek külön története van.
Honduras ugyanis pusztán beugróként vett részt a Kolumbiában megtartott küzdelmeken. Eredetileg a CONCACAF Arany Kupa akkori címvédője, Kanada volt a meghívott, de az észak-amerikai válogatott, az argentinok visszalépését követően szintén lemondta a részvételt. E két csapat helyére lépett be az utolsó pillanatban Costa Rica és Honduras.
A meghívottak nem csak a CONCACAF-zónából kerülnek ki, 1999-ben a hazai rendezésű vb-re készülő Japán vett részt a tornán (kevés sikerrel) és többször felmerült Spanyolország szereplése is. Nem is beszélve arról, hogy a jelenleg folyó tornán is a japán válogatottnak kellene szerepelnie, de a szigetországiak végül hosszas huzavona után visszamondták a részvételt. A földrengés és az azt követő természeti csapások miatt a japán bajnokság másfél hónapig szünetelt, most játsszák az eredetileg márciusra tervezett fordulókat.
Mexikó szereplése is veszélybe került, igaz még 2009 őszén. Az UEFA ekkor kezdeményezte, hogy az egyes válogatottak csak a saját szövetségük által szervezett tornákon vehessenek részt. A felvetéssel a CONCACAF is egyetértett, veszélyben érezve a saját szervezésében zajló Arany Kupa küzdelmeinek komolyságát. A kompromisszum végül 2010 tavaszára született meg: Mexikó az olimpiai csapatával, tehát egy 1989. január 1. után született játékosokból álló kerettel képviseltetheti magát. Az olimpiai labdarúgó-tornára 18 játékost lehet nevezni, köztük 3 túlkorost is, így a Copa América 23 fős keretébe a szövetség 5 túlkoros játékos felvételét engedélyezte.
Ugyanez a szabály vonatkozik a Japán helyére (Spanyolország visszalépése után) beugró Costa Rica együttesére is. A kolumbiaiak elleni meccsen mind az öt túlkoros Costa Rica-i pályára lépett. Igaz, a kezdőcsapatban helyet kapó Brenest kiállították, így az utolsó negyedórában voltak a legtöbben, négyen a pályán.
A CONCACAF döntése érinti az októberben a mexikói Guadalajarában sorra kerülő kontinensközi Pánamerikai Játékok focitornáját is, azzal együtt, hogy ott valódi vegyes mezőny várható: a közép-amerikai térségből az U20-as, míg a dél-amerikaiból az U17-es csapatok kvalifikálták magukat. Hogy pontosan mely korosztályok fognak szerepelni, az a jövőben dől el. Valószínű, hogy Mexikó az olimpiai felkészülés jegyében a mostani, Copa Américán szereplő csapatával indul.
A Tri Sub-22 az előzetes várakozások alapján nem lenne teljesen esélytelen, de az elmúlt hónap történéseit figyelembe véve a mexikói válogatott kapcsán már semmi sem biztos. Mindez viszont más lapra (blogbejegyzésre) tartozik.