4. Bíráskodás vagy játékvezetés?
Az absztrakt (jog)szabályok csak konkrét esetekre alkalmazva tudják kifejteni hatásukat. A jogalkalmazásnak a gyakorlatban két modellje van: a bírói és a közigazgatási (hatósági). A különbség közöttük abból ered, hogy a bíráskodás mindig valamilyen múltbelei szituáció utólagos megítélése, minősítése; a közigazgatás viszont a jövőre nézve fejti ki tevékenységét, állapít meg jogokat és kötelezettségeket, ad ki engedélyeket.
A labdarúgó mérkőzések "sípmesterei" mindkettőt egyszerre végzik. Döntéseik azonban az adott találkozón véglegesek. Ebből számos botrány keletkezett, elég a 2010-es vb-re vagy az idei Eb-re gondolni.
1994-ben a vb döntőt a magyar Puhl Sándor vezette, akinek a Norvégia-Mexikó csoportmeccsen született alábbi ítéletét a mai napig oktatják az előnyszabály alkalmazása kapcsán. Tipikus "közigazgatási" jogalkalmazás.
Érdemes egyébként megfigyelni, hogy a mérkőzést vezető személyt az európai nyelvek egyike sem azonsítja a tárgyalásokon ítélkező bíróval, legközelebb ehhez a német Schiedsrichter vagy a latin nyelvek arbiter, arbitro kifejezései állnak. A magyar játékvezető vagy az angol referee azonban nagyon távol esnek a bíró vagy a judge kifejezésektől.
1. Miért Spanyolország lett a világbajnok? |
2. Játékszabály: jog vagy erkölcs? |
3. És a fair play? |
4. Bíráskodás vagy játékvezetés? |
5. Mi a büntetés célja? |
6. Mi múlik rajta? |
7. Ennyire egyértelmű? |